Koronavírus kutatás

Koronavírus-válság kihívásai és HR válaszok, Magyarország 2020

 

Tartalomjegyzék

1. A vizsgált szervezetek és a válaszadók jellemzői
2. A pandémiás helyzetre való felkészültség
3. Makro szintű gazdasági és belső munkaerőpiaci hatások
4. Mikro szintű gazdasági és munkaerőpiaci hatások
5. Általános válságkezelő intézkedések
6. HR válságkezelő intézkedések
7. A vizsgált szervezeteknél a válság hatására a HR terület legfőbb kihívásai
8. A pandémia hatására a HR területtel szemben állított elvárások alakulása
9. A HR funkciók változása a világjárvány hatására
10. A pandémia által teremtett HR szintű lehetőségek, változtatási igények területei
11. A válság hatásai által pozitívan és/vagy negatívan érintett munkakörök
12. A válság hatásai által pozitívan és/vagy negatívan érintett kompetenciák

1. A vizsgált szervezetek és a válaszadók jellemzői

A kutatás második fázisában (2020. augusztus 1–november 15.) a válaszadók közel egynegyede sorolható a nagy szervezetek kategóriájába létszám és árbevétel alapján. Nagy részük az ipar és a hagyományos szolgáltatás ágazatában működik, de találhatóak közöttük kereskedelmi és szálláshely szolgáltatók is. A felmérésben résztvevők több, mint 70%-a hazai magán, illetve külföldi vagy vegyes tulajdonosi formában működik. A válaszadók több, mint fele Budapesti telephellyel rendelkezik.

2. A pandémiás helyzetre való felkészültség

A kutatás második fázisára a válaszadó szervezetek 83%-a rendelkezett pandémiás-/vírushelyzetre kidolgozott intézkedési tervvel, melyet a cégek 43%-nál az anyavállalat/tulajdonos központilag készített el, 46%-uk pedig saját magának dolgozta ki.

3. Makro szintű gazdasági és belső munkaerőpiaci hatások

A vírus miatti gazdasági visszaesés a legtöbb válaszadó véleménye szerint biztosan eltart a 2021-es év végéig, és 26,1%-uk szerint még ennél is tovább, akár 2025-ig is elhúzódhat. 

4. Mikro szintű gazdasági és munkaerőpiaci hatások

A vírus okozta válság majdnem minden iparágat érintette, így a KoronaHR kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen tényezőkön, jelenségeken keresztül, és milyen mértékben érzékelték ezt a hazai szervezetek.

5. Általános válságkezelő intézkedések

A jelen vírushelyzet következtében kialakuló válság, abban különbözik a korábbiakban tapasztalt, egész világot érintő gazdasági válságoktól, hogy az egyes iparágakat teljesen más módon érinti. Amíg egy-egy területet nagy mértékben ellehetetlenít, addig a másiknak épp a jelen kihívásai miatt esélyt ad a nagyütemű fejlődésre és sikerre.

6. HR válságkezelő intézkedések

A válságkezelő intézkedések kivitelezésében a legfőbb szerepet az esetek többségében a HR szakemberek töltik be. A vezetői szintről érkező döntések végrehajtása és kommunikálása a munkatársak felé sokszor alapos felkészültséget követel meg, melyre csak rövid idő áll a rendelkezésükre. A kutatás keretein belül, azt kérdezték a HR szakemberektől, hogy mely válságkezelő intézkedéseket, milyen mértékben alkalmazta a szervezetük. Bár voltak olyan intézkedések melyek bevezetése várható volt a járványhelyzet következtében (pl.: otthoni munka engedélyezése/elrendelése), akadtak olyan rendelkezések is, amik elsőre meglepő megoldásnak tűnhetnek.

7. A vizsgált szervezeteknél a válság hatására a HR terület legfőbb kihívásai

A HR területet érintő legjelentősebb kihívásokra a válaszadók saját maguk adhattak írásos választ, mely legfeljebb három különböző szempontot tartalmazhatott. Ebből jól látszik, hogy a 2. hullám idejére a cégek jelentős része küzdött a létszámgazdálkodással és a szükséges munkaerő biztosításával/megtartásával.

8. A pandémia hatására a HR területtel szemben állított elvárások alakulása

Mivel a pandémia nemcsak a munkaváltatókat, hanem a munkavállalókat is érintette, ezért sokan a HR-részlegtől vártak információt, tájékoztatást. A kutatás vizsgálta a HR-tevékenység hatékonyságával kapcsolatos elvárások és a feladatok mennyiségének alakulását.

9. A HR funkciók változása a világjárvány hatására

A HR szakemberek válasza arra, hogy melyek voltak azok a HR szerepek, melyeknek nőtt, illetve csökkent a jelentőségük azt szemlélteti, hogy a jelen vírushelyzet okozta válság, az egyes ágazatokat teljesen eltérő módon érinti. Ezért is lehetséges, hogy mind a növekvő, mind a csökkenő jelentőséggel bíró HR szerepköröknél az első helyre a toborzás, kiválasztás, fejvadászat, létszámtervezés és biztosítás került.

10. A pandémia által teremtett HR szintű lehetőségek, változtatási igények területei

A szervezeteknek elengedhetetlen a munkavállalóik természetes emberi igényeinek a figyelembevétele (pl.: biztonság, stabilitás, kiszámíthatóság, stb.), annak érdekében, hogy fenn tudják tartani az üzletmenet folytonosságát. Ezért is kapott az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt a megfelelő belső kommunikáció, hogy a szükséges információ megfelelő időben és módon jusson el minden értintetthez.  Így, a sikeres belső kommunikáció szintén elősegíti a munkavédelmet és a cégen belüli egészségmegőrzést, ami a megkérdezettek szerint a második a potenciálisan fejlődő, erősödő a HR területek között.

11. A válság hatásai által pozitívan és/vagy negatívan érintett munkakörök

A válság hatására nemcsak a létszámcsökkentés, illetve létszámstop volt a jellemző, hanem teljes feladatkörök megszűntetése is. Azonban egyes munkakörök számára pozitívabb változást hozott a pandémia és az extra erőforrásigény miatt, az átlagosnál több munkavállalót tudtak foglalkoztatni.

12. A válság hatásai által pozitívan és/vagy negatívan érintett kompetenciák

A kutatás tapasztalatai alapján átértékelődtek az emberi kompetenciák, így a korábban nagyobb jelentőséggel bíró készségek háttérbe szorultak, míg az eddig elhanyagoltak előtérbe kerülhettek. A folyamatos kihívásokhoz való gyors alkalmazkodóképességgel és a magas érzelmi intelligencia szinttel rendelkező munkavállalók kepések egyszerűbben megtalálni a helyüket az újonnan kialakult helyzetben. Azok a munkavállalók pedig, akik a személyes jelenlétre épülő munkafolyamatokhoz szoktak nagyobb kihívások elé néznek, mint korábban említett társaik.

Szeretnénk Önnek is segíteni!

Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy a vállalatára szabott szoftvermegoldáson együtt kezdjünk el gondolkodni.